lassú felhőket terel a szemem. a pláza tetején megpihen kicsit. tükröz némi szomorúságot a játékbolt kirakatán. ilyenkor senki nincs az utcákon. ha elkiáltom magam, bármeddig visszhangozhat. ezért inkább csendben maradok. csak állok mozdulatlanul. amíg ide nem érsz.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése