lehelletemmel borzolom a tó vizét. hajnalodik. egyedül indulok. ha odaértem, kiderül hova. addig csak az útban levéssel kell foglalkozni. az a legjobb. útban lenni. akkor nincsenek gondok, tennivalók. csak hátradőlés. belehelyezkedés a távolodásba és a közeledésbe.
nem tudom, szeretem-e a célokat. már ha lehet ilyen általánosságban beszélni róluk. egyáltalán. az elérésük kötelezőségét. a kudarcélményt, ha mégsem. a csalódást. miért ne lehetne bármit csak úgy. azért tenni, hogy tegyük.
akadékoskodás. amit gondolok. minden. sőt nem csak amikor én. a gondolás maga már az. és a megjegyzés. a visszaidézhetőség. az is bűn. szinte. mentegetőzni vagyok kénytelen. nem emlékeket gyűjtök, csak okot a szorongásra.
2011. február 18., péntek
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése